Érdekes reakciókat, és általános megnyilvánulásokat szedtem össze, amiket az évek alatt a tanácsadások során megfigyeltem a kérdezőimnél. Lehet, hogy magatokra ismertek, ha elolvassátok.

- Ezt én is tudom! Gyakran fordul elő ez a kifejezés a tanácsadás közben vagy végén. Miért van ez?

Néha a tanácsadás nem a válaszokra tér ki, nem is a jövőre, inkább egy megerősítést ad a kérdezőknek. Mikor azt érzi az ügyfél, hogy mindent tudott ő maga is, amit a tanácsadó elmondott, az azért van, mert a kérdező éli meg a folyamatot, így nyilván tudja mi zajlik le körülötte és annak mi lehet a logikus kimenetele. Mégis a remény, a bizakodás sugallja neki azt, hogy talán egy idegen mást mond. S ha mégsem, akkor megerősítést kap arról, amit ő is gondolt. Nincs ezzel gond. Kell egy külső válasz akkor is, ha sok új tényezőt nem kapunk általa. A fontos dolgok a részletekben rejlenek. Viszont  lényeges, hogy egy külső rálátás kiegészítse a belső szemlélődést. Nincs elfogult felelet a tanácsadó részéről. Tehát ne tekintsük  feleslegesnek a kapott információkat, mert hasznos a rálátás tekintetében akkor is, ha hasonló az általunk elképzelt végeredménnyel. Így lesz egy kerek történet.

- Olyan soká? Ezt leginkább a várakozás, a türelem hiánya miatt halljuk. Miért?

Mert, mire eljut az ügyfél egy tanácsadóhoz, a probléma már réges rég fenn áll, s kezd elege lenni a kérdezőnek az adott nehéz helyzetből. Erre, ha kap egy olyan választ, hogy még hónapokat, vagy éveket kell várni valaminek a megtörténéséhez, akkor jön az említett kiábrándult, elkeseredett kérdés. Fontos tudni, hogy mi sem az időt, sem az eseményeket nem tudjuk befolyásolni, így csak megközelitőleg tudjuk vázolni a várakozási helyzetet, de mást nem tehetünk. Ilyenkor gyakran a kérdezőnek a türelmet kell tanulnia.

- De én ezt nem akarom! Ez a legnehezebb helyzet. Miért?

Mikor ellenállásba ütközünk a tanácsadás során, az megnehezíti a helyzetet. Nem akarja a kérdező fél elfogadni a változást, az elengedést és így az új helyzetet sem. Tehát minden javaslatra ellenáll. Nem készült fel a válaszok, az igazság befogadására. Ilyenkor időt kell adni, hogy feldogozza a helyzetet. S jó fél évig nem érdemes tanácsadóhoz fordulnia. Meg kell várni, míg ő maga akarja a válaszokat keresni. Erőltetni nem lehet.

-Áldozat vagyok!  Sajnos a kérdezők nagy része, akik rossz kapcsolatból szeretnének kiutat találni, így érzik magukat. Elnyomott lelki állapot ez, amire segítséget várnak. Én rendszerint javaslom ilyenkor, hogy kérjenek segítséget, akár kineziológus, akár más személyre szabott szakembertől. Vannak helyzetek, amikből egyedül kijönni nagyon nehéz, de nem lehetetlen, ha megkapjuk (megkeressük) a megfelelő segítséget.

-Aham! Ez kétféle hanglejtéssel fordul elő.

Egyik, mikor valóban elgondolkodik a hallottakon a kérdező és fontolóra veszi a megoldást.

A másik, mikor egyáltalán nem érdekli a válasz, s úgysem a megbeszéltek szerint jár el.

-Nem tudom mit tegyek -sokadszor  Ezt a sokszor elismételt válaszunk után kapjuk. Miért? Erre még nem igazán jöttem rá. :) Hisz, tanácsért fordulnak hozzánk, s tanácsot kapnak. De van, aki annak ellenére is, hogy megérti, amit mondunk, ezt ismételgeti. Hozzá még nem jut el a megoldás, hiába mondtuk ki sokszor.

Figyelem! Ha a tanácsoktól eltérsz, ha szabad akaratod jogán, másként cselekszel, mint azt jeleztem, illetve, ha türelmetlenség miatt nem várod ki a jelzett időpontot a változásig-akkor nem jogos a jelzésed, hogy másként alakultak a dolgok, mint az a tanácsadásban jelezve lett! Ha probléma merül fel, próbálja meg mindenki értelmezni, miben történt a változás, mi lehet az oka az új helyeztnek. Ne vádaskodjunk rögtön, és ne töröljünk el sértődötten minden további lehetőséget. Mindenféle hirtelen jött indulatot nem fogok elfogadni, sem reagálni rá. Az adott helyzetet tudom nektek segíteni kibogozni, és a jövőre vonatkozó lehetőségeket vázolni, de órára pontos útmutatást nem lehet adni. Megértéseteket köszönöm!